Álmomban jött egy úr valamikor, nagy szakálla volt,
Nem szólt semmit, a hátamra pedig, szárnyakat csatolt,
Rögtön tudtam hogy eljött az idő, itt az alkalom,
Csak azt nem árulta el senki nekem, hogy mi a feladatom,
Hát angyal lettem én aki megteszi, amit lehet,
De főállásban így is a kedvesed...
Hozzád szálltam s a földszinti lakó, megijedt nagyon
Csak azt látta, hogy a lány a hatodikon, kilép az ablakon,
Fáztál kicsit az égen, ám a Hold elringatott
Felhőtakaró volt a paplanod...
Álmomban egy angyal voltam, s minden áldott hajnalon
Az égre írtam nagy betűkkel: SZERETLEK NAGYON!
Csak álmodtam hogy angyal voltam, csalóka álom nem vitás,
De éjjel-nappal, földön-égen, igaz ez a vallomás...
Együtt szálltunk a csillagok után, sok-sok éjszakán
Fentről gömb volt a Föld, rajta csupán csepp az óceán,
Folytatnám még a történetet, de nem tudom tovább,
Úgy ébredtem, hogy érzem a hajad, csillag-illatát.
Hisz itt ülsz velem az ágyon, simogatod az arcomat,
Így a befejezés titok maradt...
Álmomban egy angyal voltam, s minden áldott hajnalon
Az égre írtam nagy betűkkel: SZERETLEK NAGYON!
Csak álmodtam hogy angyal voltam, csalóka álom nem vitás,
De éjjel-nappal, földön-égen, igaz ez a vallomás...
Álmomban egy angyal voltam, s minden áldott hajnalon, az égre írtam nagy betűkkel SZERETLEK NAGYON!
