Felhő jön minden felől.
Az ég könnyet sír minden tetőn.
Mit vársz bolond,
mért állsz a hulló esőn?
Arcod kicsorbult kő,
most könnycsepp gurul minden redőn.
Mit vársz bolond,
mért állsz a hulló esőn?
Megértem én,
a végső tisztulást az égből várod rég.
Korán van még, ne várjad még!
Tiszta vagy, s még úgysem értenéd.
Korán van még, ne várd azt még!
Hosszú még az út, hosszú még a lét.
Ne végy erőt a nyers időn!
Mért állsz a hulló esőn, mért állsz a hulló esőn?
Napfény süt minden felől,
száz gyermekhang száll a dombtetőn.
Mit vársz bolond, mért állsz a képzelt esőn?
Én elhiszem,
hogy nem tudsz bízni már sem jóban, sem másban.
Hát nézz körül, hát nézz körül!
A holnapért a tegnap elmerül.
Korán van még, ne add fel még!
Hosszú még az út, hosszú még a rév.
Ne végy erőt az új jövőn!
Mért állsz a hulló esőn?
Gondolkodj el az új jövőn:
nem kell, hogy állj a hulló esőn!
